A sportpszichológus kezében többféle lehetőség van a sportoló mély személyiségjegyeinek, mentalitásának feltárására. A Minnesota Többtényezős Személyiségleltár (MMPI) 1943 óta a világ egyik legszélesebb körben használt klinikai pszichológiai mér eszköze. 1989-ig 140 nyelvre fordították le. A klinikai tesztet továbbfejlesztették. Az MMPI-2 pszichometriai jellemzői jobban kimunkáltak, mint az első változaté. Az eredeti mérőeszköz több mint 100 tételét átalakították, az új tételek olyan területeket tapogatnak le, mint pl. általános egészségi állapot, társas attitűdök, öngyilkossági hajlam, A-típusú viselkedés, fóbiák, szerhasználat, általános neurológiai állapot. Az MMPI-A a 14-18 éves fiatalok személyes, társas és viselkedési problémáit tárja fel, serdülő-specifikus tételek és skálák segítségével.

Személyiségtesztek - A személyiségtesztek a viselkedés, a gondolatok és érzések mintájának leírására törekszenek. Általában két kategóriába esnek: Objektív és projektív. Az objektív mérések, mint például az MMPI, korlátozott válaszokon alapul - mint az igen/nem, igaz/hamis vagy egy minősítési skála-amelyek lehetővé teszik a pontszámok számítását, amelyek összehasonlíthatók egy normatív csoporttal.

A Klinikai skálák ugyanazok, mint az MMPI-ban (Hipochondriázis, Depresszió, Hisztéria, Pszichopátia, Férfiasság-nőiesség, Paranoia, Pszichaszténia, Szkizofrénia, Hipománia, Szociális introverzió), az eredeti skálákból néhány tételt töröltek. A korábbi skálák mellett megjelent 5 új Validitás-skála, 15 Tartalmi skála és 20 Kiegészítő skála. Az Újrastrukturált klinikai skálákat Tellegen (2003) dolgozta ki: ezek lényegében az eredeti Klinikai skálák átdolgozott változatai, amelyekből kiszűrték a Klinikai skálákban általánosan meghúzódó Kiábrándultság/lehangoltság faktort. Ezzel a Klinikai skálákhoz hasonló konvergens validitású, de azokénál jobb diszkriminatív validitással rendelkező skálákat nyertek.
Az ábrán, grafikonon : 24 éves élvonalbeli labdarúgóval felvett MMPI teszt - eredményei a skálák szerint.

A teszteredmény egy motivált, jó mentalítású labdarúgó személyiségét mutatja. A vizsgált személy egyetlen mutatója sincs a kritikus szint felett. Az MMPI teszt segítségével számos információhoz jut a pszichológus, amely az edző számára elengedhetetlenül hasznos lehet. Nem mindegy, hogy a csapatában a játékos motivált, vagy nem motivált, esetleg szorong a mérkőzés előtt. De akár azt is kimutathatjuk, hogy a vizsgált játékos rendkívül erős mentalitással rendelkezik és húzóerő a csapatában. Az alábbi ábrán sorra vesszük a legfontosabb skálákat és a labdarúgásra vonatkozó értelmezését.

A fenti táblázat egy fiktív elemzés, amely a klinikai skálák az egyes magas értékek és az ebből következő labdarúgásra vonatkoztatható magyarázatok egy lehetséges magyarázatát mutatja.
Néhány lehetséges magyarázat az egyes klinika skálákhoz:
Validitás skálák
Nem Tudom (?) Ezt a mér számot azon tételek összessége adja, melyeket a vizsgálati személy  nem válaszolt meg, vagy egyszerre Igaz és Hamis választ adott a tételre.
Hazugság (L) Ezt a 15 tételes skálát azon személyek kiszűrésére fejlesztették ki, akik naiv módon túlzóan jó fényben akarják feltüntetni magukat.
F skála A 60 tételes F skála két tényez felderítésére alkalmas. Egyrészt arra, hogy a személy csak véletlenszerűen, gondolkodás nélkül válaszolt-e a tételekre. Másrészt arra is alkalmas, hogy kimutassa a vizsgálati személy eltúlzott betegségtudatát, amikor szándékosan a valóságosnál betegebbnek akarja feltüntetni magát.
K skála A K skálát 30 tétel alkotja, melyeket eredetileg komoly pszichopatológiás tüneteket, de a normál határokon belüli profilokat produkáló felnőtt pszichiátriai betegek azonosítására használtak.

Klinikai skálák
Hs (Hipochondria) Az MMPI standard skálái közül tartalmát és belső struktúráját tekintve a Hs az egyik leghomogénebb skála. Az ezen a skálán elért magas pontszám az egészséggel és betegséggel kapcsolatos gondolatok túlsúlyát tükrözi.
D (Depresszió) A 60 tételes skála tételeinek tartalma csüggedtségre és apátiára, túlzott érzékenységre, fizikai problémákra és panaszokra vonatkozik. Harris és Lingoes (1955) a Depresszió-skála öt tartalomterületét mutatták ki: 1) a depresszió szubjektív tünetei, 2) pszichomotoros retardáció, 3) testi panaszok, pszichovegetatív tünetek, 4) szellemi eltompulás, az intellektuális teljesít képesség csökkenése és 5) elbizonytalanodás.
Hy (Hisztéria) A 60 tételes skála olyan tételeket tartalmaz, melyek olyan személyek azonosítására lettek kiválasztva, akik a stresszre organikus alapokat nélkülöz szenzorikus vagy motoros zavarokból ered hisztérikus módon reagálnak. A Hy-skála két nagy területet foglal magában: 1) szomatikus vonatkozású és 2) szociális elfogadás és támogatás.
Pd (Pszichopatikus deviancia) Ezt a skálát hazudozással, lopással, szexuális promiszkuitással és alkohol abúzussal jellemezhet fiatal n k és férfiak válaszai alapján fejlesztették ki. A Pd-skála pontszámai a bűnözői magatartás komolyságával, súlyosságával együtt nőttek, valamint a megemelkedett értékek szintén kapcsolatban álltak az iskolai magaviselettel és az iskolához való alkalmazkodással (Hathaway és Monachesi, 1951).
Mf (Maszkulinitás-femininitás) Ezt a skálát eredetileg egy felnőtt, férfi homoszexuális mintán fejlesztették ki. Az eredeti MMPI-ba is inkább történetisége miatt került bele, nem valódi klinikai skála (Pressing és Szakács, 1990).
Pa (Paranoia) A 40 tételes skálát a paranoid tüneteket adó betegek azonosítására állították össze. A skála tételeinek tartalma babonára, üldöztetésérzésére, rigiditásra és álszentségre vonatkozik.
Pt (Pszichaszténia) Ezt a skálát eredetileg az obszesszív-kompulzív zavarokhoz hasonló neurotikus szindróma, a pszichaszténia mérésére tervezték. Mind a 48 tétel már az eredeti MMPIban is szerepelt. A skála által vizsgált tünetek: fizikai panaszok, boldogtalanság, szorongás, koncentrációs zavarok és obszesszív gondolatok.
Sc (Schizofrénia) A 77 tételes skála a szkizofrénia különböző formáit méri. Tartalmi területei közé tartoznak a bizarr gondolatok, társas izoláció, hangulati és viselkedési zavarok, koncentrációs és impulzív kontrollzavarok.
Ma (Hypománia) Az eredeti MMPI 9. skálája 46, hipomániás tüneteket produkáló betegek azonosítására kidolgozott tételt tartalmazott. A tételek tartalma grandiozitásra, ingerlékenységre, egocentrikusságra, emelkedett hangulatra, kognitív és viselkedéses túl aktivitásra vonatkoznak.
Si (Szociális introverzió) Az Si-skálát Drake (1946) fejlesztette ki a társas kapcsolatokban szélsőségesen magas vagy alacsony pontszámokat elér f iskolai hallgatók adatai alapján

Az MMPI jó pár eredeti tételének átdolgozásával, elhagyásával, új tételek beillesztésével, valamint serdülő-specifikus skálák kialakításával az eszköz skálaszerkezete nagyrészt az MMPI-2-ével azonos maradt (valamivel kevesebb Validitás- és Kiegészítő skálát tartalmaz, továbbá ehhez az eszközhöz nem dolgoztak ki Újrastrukturált klinikai skálákat). A fiatalok mintáján kidolgozott normatív és klinikai standardok, illetve a tételek egyszerű, könnyen érthető nyelvezete együttesen az MMPI-A-t egy olyan korszerű önbeszámolós személyiség-mérőeszközzé teszik, mely a problémás területek és a diagnózis meghatározása mellett segítséget nyújt a kezelés megválasztásához is.
Legfontosabb mérési, diagnosztizáló területei. (skálatípusok)