Szülőknek >
Lehet, hogy netfüggő vagyok?
Borsos-Kőszegi Erika -pszichológus

"Beírom a telómba a számod, bejelöllek facebookon, linkelek neked zenéket, elolvasom a mobilomon, mik a hírek, majd beszélünk skype-on." A nagyi biztos kapkodja a fejét, ha ezt hallja, a többség viszont már nem: a telefonjaink okosabbak, mint mi, minden a neten van, ezzel együtt sajnos az életünk, a társas kapcsolataink is.

bővebben >>>

Miért szoronganak a gyerekek?
Dr. Szolniki Nikolett - gyermekpszichiáter

Talán furcsán hangzik, de bizonyos fokú szorongásra mindenkinek szüksége van. Ahhoz, hogy kapcsolatunk a környezetünkkel ideális legyen, fontos, hogy érzékenyek legyünk a visszajelzésekre, a kritikákra, hiszen ezek alapján tudjuk magunkat, viselkedésünket formálni. Ez bizony szorongással is jár. Miért is lenne ez másképp a gyerekeknél?

bővebben >>>

A média romboló hatása gyermekeinkre

A mai rohanó világban egyre több az olyan szülő, akinek nincs ideje gyermekével foglalkozni. Van egy nagyon rossz szokás, amit kialakítottak a családok, ami az, hogy a gyereket a tévé elé ültetik, mondva így legalább csöndben van. Ez a legkézenfekvőbb, legolcsóbb ,,bébicsősz", ami mindig rendelkezésre áll.

bővebben >>>

Sportoló gyerekek étrendje

A gyerekek egészséges fejlődéséhez alapvetően fontos a rendszeres fizikai aktivitás, azonban a növekedéssel kapcsolatos szükségletek különböznek a felnőttek táplálkozási igényeitől. Az élelmezéstudományi kérdést az Európai Élelmezési Információs Tanács folyóirata, a Food Today legújabb száma foglalta össze.

bővebben >>>

Kisiskoláskor sportpszichológiája VI.  - Baranya István pszichológus
(érzelmi intelligencia a sportban -  (EQ) Emotional Quotient)

A sportban az érzelmi intelligencia az egyik legfontosabb kapcsolati tőke az edző és a tanítvány között. Ennek alapeleme az empátia Az empátia a pozitív emberi kapcsolatok legfőbb eszköze, e képesség segítségével vagyunk képesek megérteni embertársainkat, átélni az ő érzelmi állapotukat. Az edző-sportoló kapcsolat kulcs kompetenciája az őszinte, hiteles kommunikáció: azt mondjuk, amit gondolunk, szavaink, cselekedeteink, szóbeli és metakommunikációs  közléseink között harmónia van, képesek vagyunk az emberi szeretetre és együttérzésre.

 

bővebben >>>

Kisiskoláskor sportpszichológiája V.  - Baranya István pszichológus
(sportegyesületi és  klub  szocializáció

A sportegyesületi szocializáció is a másodlagos szocializáció közé sorolható. (szerk.: a család az elsődleges)  Ez nem alárendelt szerepet jelent, hanem az időbeli egymásutániságra utal. Személyi közvetítője az edző, közege pedig a csapat és a sporttársak. Ennek alapján az egyesületi szocializációt két szempontból tudjuk megközelíteni.

 

bővebben >>>

Kisiskoláskor sportpszichológiája IV.  - Baranya István pszichológus
(szocializáció)

A szocializáció olyan tanulási folyamat, amely során a személy társadalmi lénnyé válik, megtanulja megismerni önmagát, kialakítja a társas viszonyait, saját értékrendjét, elsajátítja az együttélés és a  kölcsönös elfogadás szabályait, ezen keresztül beépül a társadalomba. A szocializáció az egész életen át tartó folyamat. Egyes kutatók a születéstől számítják, mások a fogantatástól és vannak olyanok is, akik generációkban, kulturális átörökítésben gondolkodnak. Egyben, azonban mindenki egyet ért: minden életkornak - így a kisiskolás életkornak is - megvannak az életkori sajátosságokhoz tartozó szocializációs szabályai.

bővebben >>>

Kisiskoláskor sportpszichológiája III. - Baranya István pszichológus
(hiperaktív gyermek - ADHD)

Szülők, tanárok, orvosok párbeszédében és a média különböző fórumain egyre gyakrabban halljuk ezt a kifejezést: hiperaktív a gyermek.!  Átok, vagy áldás ? Ezek ugyanis azok a gyerekek, akikkel a legtöbb baj van az iskolában, az osztályközösségben, a családban. A sportban is hasonló a helyzet. Egyes edzők taníthatatlannak tartják őket, mások viszont - a nagy mozgásigényük miatt - szívesen foglalkoznak velük.

bővebben >>>

Kisiskoláskor sportpszichológiája II. - Baranya István pszichológus
(kognitív, megismerő funkciók és az értelmi  tevékenység fejlődése)

 

 

 

 

 

 

A kisiskolás életében - az óvoda után - a legjelentősebb változás az iskolába lépés. Csaknem minden megváltozik és egy új értékrend kezd kialakulni, amely egyúttal jelentős szocializációs  szakasz. Az óvodai volt csoporttársak mellett az  új iskolatársaival egy új osztályközösséget kezd kialakulni. Az iskola külsőségeiben,  belső kommunikációs rendszerében, hierarchikus rendjében nagyobb, bonyolultabb világ az óvodánál. A mindennapos tanulás, leckeírás, másnapi számonkérés jelentősen megváltoztatja a kisiskolás  napirendjét. Fontos tudni, hogy a különböző  sportágak, ebben az időben kezdik bekapcsolni a gyermeket az egyesületi életbe. A kisiskolás kor a legszenzitívebb a labdajátékok technikai elemeinek tanulására, de az egyéni sportágakban (úszás, torna, korcsolya, tenisz.) is ugyanez a helyzet.  A kisiskolás fogékony a világ történéseire, megismerő tevékenysége, kognitív képességei nagyban segítik ez.

bővebben >>>

Az óvodáskor sportpszichológiája IV.

(szocializáció)

Három éves korra a gyerekek elindulnak az önállóság útján, éntudata új elemekkel gazdagodik. Noha a szocializáció a születés pillanatában kezdődik, a szülői elvárások a 3. életévben (óvodáskor kezdete) kezdődnek. De mi is az a szocializáció ?

 

bővebben >>>

 

 


 

Az óvodáskor sportpszichológiája III.

(mozgástanulás)

Az óvodás rendkívül sokat mozog, nagy a mozgásigénye. Ismert, hogy a legfőbb tevékenysége a játék, melynek során előszeretettel utánozza a felnőtteket. A játék útján próbálja átélni azokat az élményeket, számára vonzó felnőtt tevékenységeket, melyek egy gyermek számára a valóságban sokáig elérhetetlenek. Ezt nevezzük szerepjátéknak. Ez egyúttal tanulási folyamat is. Ezt a szenzitív szakaszt számos mozgástanulásra fel lehet használni. Mindig sok lehetőséget kell adni a változatos mozgásformák gyakorlására (persze csak életkori adottságaiknak megfelelően, a biztonságot maximálisan szem előtt tartva)

bővebben >>>

 

 


 

Az óvodáskor sportpszichológiája II.

Előző fejezetünkben az óvodáskorúak  kognitív fejlődésével foglalkoztunk. Most az idegrendszeri  és testi  fejlődést elemezzük.

bővebben >>>

 

 

 

 

 


 

Az óvodáskor sportpszichológiája I.

A pszichológia az óvodáskort a  3 - 6/7  éves kor közötti időszakban  tárgyalja. A mai közoktatási törvény szerint 3. évben lehet beiratkozni az óvodába és szülői kérésre, akár 8 éves koráig is óvodás maradhat a gyermek.

bővebben >>>

 

 

 

 

 


Családon belüli erőszak (I. rész)

"Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik emberi miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak, szerteágazó gyökerekkel - biológiai, társadalmi, kulturális, gazdasági, érzelmi és politikai."
(WHO World Report on Violence and Health, 2002)

 

Családon belüli erőszak ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést. 

bővebben >>>

A sport nevelő hatása és a szülők tízparancsolata.

A sport óriási előnye abban rejlik, hogy, a sportolás közben ún. belső késztetés - a motiváltság dominál. Ennél még izgalmas kérdés, hogyan és milyen hatásfokkal valósul meg az egyén nevelése a sport által, illetve a sportág közegében. A család, a szülők szerepe elvitathatatlan. Sok szülő abba a hibába esik, hogy a gyermekében szeretné viszontlátni azt, akivé ő maga vált, vagy válni szeretett volna.

Adódóik a kérdés: mit tegyünk hát.tudatosan irányítsuk gyermekünk sportkarrierjét, vagy hagyjuk hogy önmaga alakítsa azt.? Nehéz a válasz, mert ebben a kérdésben a szülő felelőssége megkerülhetetlen.

bővebben >>>