Az ember  fejlődésének folyamatai eltérőek lehetnek. Serdülőkorban különösen nagyok az egyéni különbségek, amely feladat elé állítja az  edzőket. Egy fejlettebb játékos Gyakori halljuk, hogy  labdarúgásban  egy fejlettebb serdülő (fizikális fölénye alapján) eldöntheti a mérkőzést, csenevészebb társát  pedig edzője eltanácsolja a csapattól. Tornában 16 éves kínai lányok (felnőtt kategóriában) nyerik az olimpiai aranyérmeket.  Hol a határ és miben áll az edző felelősége ?  Az eredmények hajszolása megéri-e, hogy gyermeklányokat kiégessünk, koravénné változtassunk ?  Testileg fejletlenebb, de láthatóan ügyes labdarúgókat és más sportolókat  félreállítsunk ?  A kőkemény profi világban nehéz kérdések ezek, de a normális emberi gondolkodás szerint, első az ember, annak egészsége, személyiségfejlődése.

AZ  ÉLETKOR

Serdülőkorban a  különbségek egy részéért a biológiai érést befolyásoló hormonális befolyásoltság  a felelős. Egyéni ütemű lehet a testi fejlődés  is. Az átlag egyenletesen nő, majd a serdülés időszakában a növekedés meggyorsul. Vannak serdülők, akik sokáig, kicsik, vékonyak, majd váratlanul gyors növekedésnek indulnak, ugyanakkor sok a korán és erőteljesen fejlődő gyermek is. Nem tudjuk igazán, hogy a biológiai érést mi szabályozza. Valószínű, hogy a központi idegrendszerben van valamiféle biológiai óra. Az életszakaszok: olyan periódusok az egyén fejlődésében, amelyekben nem csak mennyiségi, hanem minőségi változások is jelen vannak. Minden szervezet egyéni módon fejlődik, ezért a naptári és a biológiai életkort együttesen kell értékelni.

Amennyiben a biológiai életkor 1-2 évvel elmarad a naptári életkortól, retardációról beszélünk, ha fordított a helyzet, akcelerációról

AKCELERÁCIÓ
Godova Gábor  nevelőedző mondja Kiss Gergőről olimpiai bajnok vízilabdázóról:

 "A lövő- valamint testi erőben viszont egyértelműen kiemelkedett társai közül, előrébb tartott mindenki másnál" - állapította meg Godova Gábor, aki 12 évesen látta először a társainál jóval fejlettebb, azóta háromszoros olimpiai bajnok Kiss Gergőt. Kiss és Godova a Tungsramban találkoztak, és együtt mentek végig a ranglétrán. Maga is kíváncsian figyelte, meddig fog nőni és erősödni, mert a szülei nem voltak kifejezetten magasak, és annyira vállasak. Tudományos vizsgálatok nem lévén, nem tudtuk, mikor áll meg a fejlődésben és növésben, mennyire akcelerált , később viszont esetleg utolérik a társai. Azt hiszem, egy nagyszülői tulajdonság került elő, és csúcsosodott ki, mert 199 centije valamint 112 kilója a felnőtt mezőnyben is igen tekintélyt parancsoló lett."

A vendégek egy  akcererált  támadóra és az őt hátulról segítő szintén jó adottságú játékosra építették támadójátékukat. Győzelmet érdemeltünk volna, de a futball egy igazságtalan játék! Budafoki LC - Kelen SC (3-2) - 2007.10.14.
Gyakori jelenség a sportpályákon, uszodákban, küzdőtereken, hogy a serdülőkori alakváltozással, akcelerált, felgyorsult szervezeti fejlődéssel kiemelkedő, sőt kirobbanó eredményeket érnek el, majd stagnálnak  és végül visszaesnek. Kortársaik egy-két év alatt behozzák azt a lemaradást, ami átmenetileg a különbséget eredményezte, sőt még túl is szárnyalják őket. A naptári és biológiai életkor közötti különbség akár két év is lehet, aminek korcsoportos versenyek esetében lehet jelentősége. Más oldalról nézve az akcelerált, azaz biológiailag fejlettebb fiatal sportoló esetleg eredményesebben szerepelhet kortársainál, de előfordulhat, hogy későbbiekben,. amikor kortársai "utolérik" teljesítménye átlagossá válhat.  
Ennek ellentettje, amikor az adott életkorban (pl. serdülőkor) a fiatal sportoló kisebb, gyengébb, fejletlenebb kortársainál. Azt retardációnak nevezzük.

A példák után tisztázzuk az idetartozó  sportpszichológiai alapfogalmakat
A FEJLŐDÉSI ELTÉRÉSEK  ALAPFOGALMAI

Retardáció: A fejlődés ütemének lelassulását jelenti, mely megjelenhet testi vagy értelmi téren. Testi retardációnál a növekedés, a súlygyarapodás, értelmi retardációnál pedig az intelligencia fejlődése marad el a normális fejlődés ütemétől. A retardáció fogalma az elmaradást jelzi, nem utal az elmaradás mértékére. A fogalmat általában a lassabban fejlődő, de normális képességű gyermekek megjelölésére használják, tehát nem fogyatékosságot jelölünk vele

Akceleráció:A fejlődés felgyorsulását jelenti (akcelere = gyorsulás) testi vagy mentális tekintetben. Előfordulhat egyes személyeknél, vagy a nagypopulációban, tömegméretekben. Az évszázados (szekuláris) változások szembetűnően észlelhetőek (például: a nemi érés átlagosan évekkel korábban következik be, a testméretek megváltoztak, a mai emberek nagyobbak, mint száz évvel ezelőtt, stb.).

Fixáció (rögződés):  A pszichikus fejlődés bizonyos területeken hosszabb vagy rövidebb időre megáll, az életkor ugyanakkor előrehalad. Ezekben az esetekben a környezet az egyén előrehaladott életkorának megfelelő viselkedést várja el, de a rögződés miatt nem tud ennek megfelelni, azaz viselkedése elmarad a tőle elvárhatótól.

Regresszió (visszaesés): Egy már elért fejlettségi szintről egy túlhaladott fejlődési fokra való visszaesést jelenti. A visszaesés jelentkezhet egyes funkciókban, de akár az egész személyiségben is. Gyakorlatilag bármilyen traumaikus élmény okozhatja, amely hatására a személyiség "visszamenekül" egy olyan állapotába, amikor még "biztonságban" volt. Ilyenkor a korábbi reagálási módok lépnek előtérbe (például testvér születésekor a már szobatiszta gyermek újra bepisil, vagy a tisztán beszélő gyermek elkezd selypíteni, illetve a már önállóan evő gyermeket újra etetni kell, stb.).

Dementálódás: A személyiség organikus, szervezeti, elsősorban agyi károsodás következtében történő fokozatos leépülése egy magasabb fejlettségi fokról egy alacsonyabb fokra. A folyamat a szellemi tevékenység hanyatlását, az intelligencia csökkenését eredményezi. A leépülés visszafordíthatatlan, azaz irreverzibilis, míg a fenti négy tempózavar általában időleges állapot.

A fejlődésnek nem csak az ütemében, hanem az irányában is történhetnek változások. A valamely okból (biológiai, pszichológiai és szociális) megzavart fejlődés a társadalmilag elvárt fejlődésmenettől egyre jobban eltérhet. Az elsősorban érzelmi-akarati téren tapasztalható zavar eleinte beilleszkedési nehézségekhez, később magatartási rendellenességekhez, végül serdülő-, és felnőttkorban deviáns viselkedéshez, azon belül drog, alkohol vagy egyéb függéshez, öngyilkossághoz, agresszív viselkedéshez, vagy elmebetegséghez vezethet.