A képesség azt jelenti, hogy miben vagy tehetséges. A motiváció dönti el, hogy mit teszel. A hozzáállás pedig meghatározza, hogy milyen jól fogod csinálni.
(Lou Holtz)
A sportolók felkészítésének, képzésének egyik legkiemeltebb területe a motiváció. Számos vizsgálat, kutatás, tanulmány foglalkozik e témával. Bár a motiváció pszichológiai jellemzői egyetemes elvűek, a sportban érdemes különbséget tenni az utánpótláskorú és a felnőtt sportolók motivációs bázisa között, de ezen belül is az amatőrök és a profik világa között. A jól érthetőség és a hatékony, gyakorlatias alkalmazás érdekében tekintsük át előbb a - tudományos igényű - alapokat, majd következzék a sport motivációs bázisa.
Mi a motiváció ?
Eredete a latin movere (mozogni, mozgatni) ige. Motiváció alatt azt a készséget értjük, ha valaki egy meghatározott cselekvést meghatározott intenzitással, illetve tartóssággal egy valós helyzetben végrehajt. A magatartás oka miértje. Mindazon tényezők, amelyek felelősek egy viselkedés jelentkezéséért, fennmaradásáért és megszűnéséért. A viselkedés irányát megszabó és energetizáló tényezők.
Az alapvető motívumok rendszere
Sokan és sokféleképpen próbálták osztályozni, rendszerbe szedni az alapvető motívumokat. Morganrendszerének elemei a következők:
- szükségletek
- homeosztatikus késztetések drive
- érzelmek
- vágy
Ezek a tényezők együttesen alkotják a viselkedés motivációs alapját.
1. Szükségletek
- A szükséglet olyan hiányállapotot jelöl a szervezetben, amely tartósabb fennállása esetén károsodást okoz vagy az életet veszélyezteti (táplálékhiány, folyadékhiány).
- Ez az állapot, amelynek pszichikus vetülete a szükségérzet, olyan cselekvésre késztet, amely a hiány megszüntetéséhez vezet.
2. Homeosztatikus késztetések
- Nagyon fontos a szervezet belső környezetének állandósága, egyensúlya. Ez a belső állandóságot, egyensúlyt biztosító folyamat az ún. homeosztázis (Canon amerikai fiziológus).
- Homeosztázison azt értjük, hogy a szervezet belső nedvei kémiai összetételének (vércukorszint, hormonszint) viszonylag állandó szinten kell maradniuk, mert az ettől való eltérés veszélyezteti az életet.
- Az eltérés megindítja a szervezet védekező, homeosztatikus mechanizmusait, amelyek helyreállítják a normális állapotot (test hőmérsékletének szabályozása: nagy meleg - izzadás, hideg - didergés).
- Van azonban olyan biológiai eredetű viselkedés is, amely nem homeosztatikus. Ilyen pl. a szexuális viselkedés is vagy a fájdalom elkerülése.
3. A drive
- A drive angol eredetű szó, jelentése: 'űzni, hajtani'.
- Ez a viselkedés motorja, ösztönző ereje. Nem azonos sem a szükségletekkel, sem a homeosztatikus folyamatokkal, bár kapcsolatban áll velük.
- A drive akkor lép fel a szervezetben, ha valamilyen hiányállapot jelentkezik, s azt belső, automatikus szabályozással már nem lehet kielégíteni.
- Olyan speciális viselkedésre késztet, amely ezt a szükségletet csökkenti; minél inkább nehezített ez a kielégítés, annál erősebb a késztetés.
- A legalapvetőbb drive-ok a következők: az éhség, a szomjúság, a salakanyag-ürítési, a szexuális és utódápolási, az alvási és a védekezésre irányuló késztetések, valamint az ún. általánosaktivitás-drive és a kutató-tájékozódó (explorációs) drive, amit a köznyelvben kíváncsiságnak nevezhetünk.
- Az általánosaktivitás-drive elsősorban a mozgás iránti igényben nyilvánul meg. Magasabb rendű emlősöknél és az embernél az aktivitás igénye a szellemi működésre is érvényes:
- A szellemi játék a magasabb rendű emlősöknél egyre kifejezettebbé válik.
- Elsődleges cél az unalom elűzése.
- Az unalom az a sajátos állapot, amelyben az élőlény aktivitásigénye megmutatkozik, magasabb izgalmi szintet keres, s ezt rendszerint valamilyen játék formájában találja meg.
- A kutató-tájékozódó motívum szintén biológiai eredetű ,és magában foglalja mindazt, amit kíváncsiságnak nevezünk:
- Arra indít, hogy az élőlény megvizsgálja, kitapasztalja, megismerje környezetét.
- Állatoknál ez a megismerés döntően helyváltoztató (ún. lokomóciós) mozgások között megy végbe, az ember viszont a manipuláció során ismerkedik az új tárgyakkal, kezébe veszi, forgatja.
- A kutató manipuláció a tárgyak egészben történő észlelésének, a tárgyfelismerésnek a feltétele.
-
|
|
Maslow szükséglet-hierarchia |
|
|
Herzberg
kéttényezős elmélete |
Alderfer |
McClelland |
Hunt |
magasabb rendű szükségletek |
|
Önmegvalósítás |
motivátorok
(belső) |
|
A munka tartalma
felelősség,
előmenetel, fejlődés |
Fejlődés |
Teljesítmény-szükséglet |
Teljesítmény |
Elismerés |
Szeretet (valahová tartozás, társas kapcsolat) |
Teljesítmény,
elismertség |
Hatalmi szükséglet |
Hatalom |
Elismertség |
higiéniás tényezők
(külső) |
A személyközi kapcsolatok minősége munkatársakkal, beosztottakkal és főnökökkel |
Kapcsolat |
Kapcsolat szükséglet |
Kapcsolat |
alacsonyabb rendű szükségletek |
Biztonság |
Munka biztonsága |
Létezés |
|
Strukturáltság |
Fiziológiai |
Munkafeltételek,
fizetés |
Komfort |
Néhány pszichológus, tudós motivációs elmélete és azok összehasonlítása
|